Eucharisztikus csoda

LUDBREG

HORVÁTORSZÁG, 1411

kapcsolódó körülmények kivizsgálására.

Sokan tanúsították, hogy az ereklye jelenlétében

végzett imádságuk alatt meggyógyultak.

1513. április 14-én, X. Leó pápa bullát adott ki,

amelyben jóváhagyta a szent ereklye tiszteletét,

amelyet maga is többször vitt körmenetben Róma

utcáin. Az ereklye később visszakerült

Horvátországba.

A 18. században, Horvátország

északi részén pestis pusztított. A nép és a horvát

nemzetgyűlés is Isten segítségét kérte. A

nemzetgyűlés 1739. december 15-i ülésén a

résztvevők megfogadták, hogy ha a pestis véget

ér, kápolnát emelnek a csoda tiszteletére. A

pestist ugyan leküzdötték, de a fogadalmat csak

1994-ben teljesítették, amikor a demokrácia

ismét helyreállt Horvátországban. 2005-ben a

fogadalmi kápolnában Marijan Jakubin freskót

festett az utolsó vacsoráról, amin a horvát

szenteket és boldogokat ábrázolja az apostolok

helyén. Szent János apostol helyett például

Boldog Ivan Merz látható, akit 2005-ben

Rómában, az Eucharisztiával foglalkozó püspöki

szinóduson az egyház történetének legjelentősebb

eucharisztikus szentjei közé soroltak. A festményen

Jézus az eucharisztikus csoda relikviáját tartalmazó

szentségtartót tartja a kezében.

A csodát ábrázoló freskó

Freskó egy 1513-as római körmenetről, amin X. Leó pápa a

drága ereklyét viszi körbe a város utcáin.

A legdrágább vér relikviáját 1721 óta értékes ereklyetartóban őrzik,

amelyet Batthyány-Strattmann Eleonóra grófnő rendelt augsburgi

ötvösöktől, és a ludbregi templomnak ajándékozott.

A Batthyány család 1753-ban felkérte Mihael Pecket, hogy

díszítse a kastély kápolnáját a csoda mozzanatait ábrázoló

freskókkal a csoda helyszínén.

A Batthyány család kápolnája,

ahol a csoda történt.

A Batthyány család kápolnája

belülről

1411-ben Ludbregben,

a szentmise bemutatása

során a papban kétség

támadt, hogy Jézus teste és

vére valóban jelen van-e az

Oltáriszentségben.

Az átváltoztatást követően a

bor vérré vált.

A vért tartalmazó ereklye

napjainkban is több ezer

hívőt vonz, és minden

évben, szeptember elején

egy egész héten át ünneplik

a Sveta Nedilja-t (szent

vasárnapot) az 1411-ben

történt csoda tiszteletére.

411-ben Ludbregben, a Batthyány-kastély

kápolnájában szentmisét tartott egy pap.

A bor átváltoztatása során a papban kétség

támadt az átlényegülés valóságát illetően. A bor

azonnal vérré változott a kehelyben.

A pap nem tudta, mit tegyen, ezért úgy döntött,

hogy az ereklyét befalaztatja a főoltár mögé.

A munkát végző embert hallgatásra kötelezte, és ő

maga is életének utolsó órájáig őrizte titkát, amire

így csak közvetlenül a halála előtt derült fény.

Miután megvallotta a történteket, a hír gyorsan

elterjedt, és az emberek elkezdtek Ludbregbe

zarándokolni. Később a Szentszék a csoda

ereklyéjét Rómába vitette, ahol évekig őrizték.

Ennek ellenére a ludbregiek és a környékbeliek

továbbra is elzarándokoltak a kastély kápolnájába.

Az 1500-as évek elején, II. Gyula pápasága idején a

Szentszék vizsgálóbizottságot hívott össze a

Ludbregben történt eucharisztikus csodához