A Saint-Étienne-templom ólomüveg
ablaka, amin a csoda ábrázolása látható
Saint-Jean en Greve-templom lerombolása -
Pierre-Antoine Damachy, 1797
Saint-Étienne-du-Mont temploma
A Nemzeti Levéltárban őrzött 16. századi
miniatűr, ami a szentségtörés helyszínét ábrázolja
© 2006, Edizioni San Clemente
Eucharisztikus csoda
FRANCIAORSZÁG, 1290
oldalakon így számol be a párizsi eucharisztikus
csodáról: 1290. április 2-án, húsvét vasárnapján
egy Jonatán nevű férfi, aki gyűlölte a katolikus
hitet és nem hitt az Oltáriszentségben valóban
jelenlévő Krisztusban, pénzért megszentelt
ostyát szerzett. Késsel belevágott a Szentostyába,
ami erre vérezni kezdett, és a kicsorduló vér
megtöltötte az edényt, amiben a Szentostya
volt. A férfin úrrá lett a pánik, és tűzbe dobta a
Szentostyát, de az kiemelkedett a lángok közül.
Azután kétségbeesésében forró vízbe dobta a
Szentostyát, de az a vízből kiemelkedve feszület
formáját öltötte. A férfi végül eljuttatta az ostyát
a Saint-Jean-en-Grève plébániaközösség egyik
tagjához, aki azt a plébánosnak adta. Ezt a
Szentostyát évszázadokon át egy kis
ereklyetartóban őrizték a Saint-Jean en Greve-i
templomban, míg végül a francia forradalom
alatt nyoma veszett. Más jelentős adatok is
alátámasztják a csodát. Az egyházi hatóságok, a
nép és a király akaratából a szentségtörő férfi
házát kápolnává alakították. Egy 1291-es
adásvételi bizonylat szerint Jonatán házát
„A csodák háza” néven foglalta le Szép Fülöp
király. A házat imaházzá alakították,
VIII. Bonifác bullája szerint. A párizsi nép
ajkán az utca neve „rue des Jardins”-ról (kertek
utcája) „rue du Dieu bouilli”-ra (a leforrázott
Isten utcája) változott. Ünnepi szentmisét a
La Chapelle des Billettes kápolnában advent és
nagyböjt második vasárnapján tartanak.
1290 húsvétján egy ateista
embernek, aki ki nem állhatta
a katolikus hitet és nem hitt az
Oltáriszentségben jelenlévő
Krisztusban, sikerült
megszereznie egy Szentostyát,
hogy azt megszentségtelenítse.
Kettévágta, majd forrásban
lévő vízbe dobta.
A Szentostya az illető szeme
láttára kiemelkedett a forró
vízből, amitől az ember
megijedt és odaadta az ostyát
egy hívő asszonynak, aki
azonnal elvitte azt a
plébánosnak. Az egyházi
hivatalok, a nép, sőt maga a
király is úgy határozott,
hogy a szentségtörő ember
házát alakítsák át kápolnává,
és ott őrizzék a Szentostyát.
A francia forradalom alatt
azonban a kápolna
megsemmisült.
zámos dokumentum tanúsítja ezt a
csodálatos eseményt. Az olasz
történész, Giovanni Villani például a
csoda valamennyi lényeges eleméről
beszámol híres Storia di Firenze című
könyvének 7. kötetében, a 136. fejezetben.
Madame Moreau-Rendu alaposan megvizsgálta
a forrásokat, és eredményeit 1954-ben, az
„Á Paris, rue des Jardins című művében tette
közzé, amelyhez Touzé püspök, Párizs
segédpüspöke írt előszót. A szerző a
dokumentumok részletes felsorolását követően
elvégezte azok alapos vizsgálatát is, majd teljes
meggyőződéssel jelentette ki, hogy a tények
hitelesek. A történet legismertebb elbeszélése
Rupp francia érsek, A párizsi egyház története
című művéből származik. Ebben a könyvben a
szerző, a Simon Matifas de Busay püspök
Saint-Denis-i püspökségéről (1290-1304) szóló
S
PÁRIZS
A Eucharisztia diadala
A Cloître des Billettes kolostor kerengője, ma protestáns templom
A csoda jeleneteit
ábrázoló régi metszetek
A Cloître des Billettes kolostor kerengője belülről
Katekizmus kápolnája, Saint-Étienne-templom
© 2006, Edizioni San Clemente
Eucharisztikus csoda
FRANCIAORSZÁG, 1290
Kétségbeesésében
forró vízbe dobta
a Szentostyát,
de az a vízből
kiemelkedve
feszület formáját
öltötte.
PÁRIZS